III. A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK (143–153.)
A kis kezdőbetűk
Nyelvünkben a közszavakat — néhány világosan körülhatárolható esettől eltekintve — kisbetűvel kezdjük. A tulajdonneveket azonban mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. (A tulajdonnevek helyesírását egy későbbi fejezetben ismertetjük.)
Kisbetűvel írjuk a közszavakon kívül (őriz, figyel; költő, mező; tarka, üde; húsz, sok; ki, valamilyen; ott, tüstént; hűha, ha, s; stb.) az erős érzelmi töltésű, kellemes hangulatú, magasztos jelentésű szavakat (család, gyermek, lélek, szerelem, szülőföld stb.) is. Itt azonban megjegyzendő, hogy kivételesen, főként költői művekben — a megszemélyesítés eszközeként, illetőleg figyelemfelkeltő szándékkal —
a nagybetűs írásmód a szokásos (Apa, fiú; egy Igen s egy Nem, — Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idő, úgy röpültünk — Ady: Krisztus-kereszt az erdőn).A történelmi eseményeket, nevezetes napokat, ünnepeket, rövidebb-hosszabb időszakokat jelölő szókapcsolatokat, szavakat érzelmi telítettségüktől függetlenül kisbetűvel kezdjük (szabadságharc, nagy októberi szocialista forradalom; költészet napja, augusztus huszadika, április negyedike, bányásznap; hároméves terv stb.).
Kis kezdőbetűvel írjuk a rendezvényeket, rendezvénysorozatokat, társadalmi és politikai mozgalmakat, valamint a népeket, népelemeket, népcsoportokat, nyelvcsaládokat, a felekezeteket és a vallásokat jelölő szavakat (könyvhét, pártkongresszus, felsőoktatási fejlesztési terv; magyar, ang
ol, szerb, szamojéd; katolikus, evangélikus, baptista stb.).Kisbetűvel kezdjük az oklevelek, ügyiratok, igazolványok stb. végén az aláírás alatti megnevezést (dékán, főigazgató, miniszterhelyettes, alelnök stb.).
(152.)
A nagy kezdőbetűk
Nagy kezdőbetűvel írjuk a közszókat is pont, kérdőjel, felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után is, illetőleg minden új mondat elején. (148.)
Nagybetűvel kezdjük a hivatalos iratokban, levelekben a megszólítás első szaván a tulajdonnévi elemén kívül a megszólításban szereplő közneveket is, a kötőszókat és a mellékneveket azonban nem: Tisztelt Kiss Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom! stb. Magánlevelekben a megszólítás első szaván, valamint tulajdonnévi elemén kívül minden szót kezdhetünk kisbetűvel is: Drága jó fiai
m! Kedves Horváth kolléga! stb.A megszólított személyre vonatkozó névmásokat, névmási határozószókat általában kisbetűvel kezdjük: Feltehetőleg önöket is érdekelni fogja az esti műsor., Kérem az elnök urat, szíveskedjék ügyemben kedvezően dönteni., Egy hét
múlva érkezünk hozzátok stb.Fokozott tisztelet kifejezése végett a fenti esetekben a nagybetűs írás is alkalmazható. Több szóból álló megszólításokban azonban ilyenkor is csak az első tagot írjuk nagybetűvel: Tisztelettel kérem az Igazgató urat arra, hog
y ... Kérem Tóth kartársat, hogy ... stb. (149.)Egyéb esetek
Táblázatok, grafikonok, ábrák alatti szövegek, útbaigazító feliratok első szavát nagybetűvel kezdjük: Nyelvrokonaink, Lakásépítésünk az elmúlt öt évben, A főtengely hosszmetszete; A épület, Vész
kijárat, IV. kocsiállás stb. (152.)A családnevek előtt használt rövidítéseket csak kiemelt helyzetben (oszlopba rendezett névsorban, levélcímzésben, aláírásban, mondat elején) kezdjük nagybetűvel, más esetekben ugyanezeket kisbetűvel írjuk. Ugyanez vonatk
ozik a történelmi nevekre is: Dr. Papp László, Id. Pétery Miklós, Ifj. Hosszú Pál, Báró Wesselényi Miklós, Gróf Teleki Sámuel; A vitában felszólalt dr. Papp László és ifj. Hosszú Pál is. stb. (153.)
GYAKORLÓMONDATOK
A KIS KEZDŐBETŰK (144–147.)
1903. Néhány nappal az igazi után tartották a pótszilvesztert is.
1904. A nyugati fronton a szövetséges angolszász csapatok a rajnai átkelésre készültek.
1905. Az Ardennekben végrehajtott német ellentámadást leküzdve a szövetséges csapatok rajnai átkelésre készültek.
1906. Nagy-Britanniában tizenkét dolgozót sugárszennyeződés miatt kórházba szállítottak.
1907. A második helyen végzett a magyar férfi kézilabda-válogatott a nemzetközi tornán.
1908. A nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére kitüntetéseket adományoztak.
1909. Az aranylile kelet-ázsiai szigeteken élő fajtája Hawaii-ig repül, ami azt jelenti, hogy ez a kis testű madár 3300 kilométert tesz meg az óceán fölött.
1910. Az aranylile egyhuzamban 33 órát repül, s ezalatt körülbelül negyedmillió szárnycsapást végez.
1911. Amint köztudott, a kakukk nem ismeri a valódi szüleit: a tojó idegen fészekbe rakja tojását, s azt más fajhoz tartozó madár költi ki.
1912. Az édesanyja meleg teával várta haza a hidegben alaposan átfázott gyerekeit.
1913. A vadludak őssz
el útra kelnek, s dél felé vonulnak melegebb tájakra.1914. Néhány nappal húsvét előtt váratlanul elkezdett szállingózni a hó.
1915. A nemzetközi nőnapon a férfiak különféle ajándékokkal kedveskednek a hölgyeknek.
1916. Az idei vasutasnapon is kitüntetéseket adtak át a legkiválóbb dolgozóknak.
1917. A nagy honvédő háborúban sokan haltak hősi halált.
1918. A legutóbbi ötéves terv célkitűzéseit felül kellett vizsgálni.
1919. Régen a madarak és fák napján a Harmat-erdőbe kirándult az egész iskola és a falu ifj
úsága.1920. Az edzett ifjúságért mozgalomban sok fiatal vett részt.
1921. A nemzetiségi esten magyar, szlovák és német együttesek léptek föl.
1922. Az egyik temetőbe a katolikusok, a másikba pedig a reformátusok temetkeztek.
DE:
1923. A Má
rciusi Frontban résztvevőket összekötő kapocs a fasizmussal való szembenállás és a demokratikus átalakulás követelése volt.1924. Budapest az európai szépségkirálynő-választások egyik állomása lesz, és a magyar győztes részt vesz a Miss Európa versenyen.
1
925. Ebben az évben is megrendezik a Budapesti Művészeti Hetek rendezvényeit.1926. A Nemzetközi Autósport Szövetség illetékesei közzétették, hogy a Forma–1-es versenyautók következő futamát Angliában rendezik.
1927. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatták a legújabb vegyipari termékeket.
A NAGY KEZDŐBETŰK (148–150.)
1928. — Jó napot kívánok! Szobát keresek. Itt láttam az ablakban a hirdetést.
1929. — Mi van benne a szoba árában? Benne van a reggeli?
1930. — Csodálatos ez az ország! És milyen kedvesek az emberek!
1931. — Külföldről jöttem, és amikor megérkeztem az országukba, elfelejtettem átállítani az órámat. Most nem tudom, hogy hány óra van. Megmondaná?
1932. — Milyen régóta nem láttuk egymást! Hogy kerültél a fővárosba?
1933. Tisztelt Osztályvezető Ka
rtárs!1934. Tisztelt Kovács úr! vagy Tisztelt Kovács Úr!
1935. Szeretném, Fiaim, ha nem értenétek félre.
1936.“Párizsba tegnap beköszöntött az Ősz.” (Ady)
1937.“Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse.” (Ady)
1938.“Pedig tudom: /te vagy a Hang, a Hívás,/szívó Delej/ szemembe sajgó Láthatatlan Írás.” (Áprily)
DE:
1939. Kedves uraim!
1940. Legyenek szívesek, hölgyeim, írják a következő mondatokat!
1941. Hivatalosan tájékoztatom önöket, hogy anyaghiány miatt még nem készítettük el a megrendelt alkatrészeket.
194
2. Drága jó nénikém és nagybátyám!— Milyen régóta nem láttuk egymást! Hogy kerültél a fővárosba?1933. Tisztelt Osztályvezető Kartárs!
1934. Tisztelt Kovács úr! vagy Tisztelt Kovács Úr!
1935. Szeretném, Fiaim, ha nem értenétek félre.
1936. “Párizsba tegnap
beköszöntött az Ősz.” (Ady)1937. “
Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse.” (Ady)1938. “Pedig tudom: /te vagy a Hang, a Hívás,/szívó Delej/ szemembe sajgó Láthatatlan Írás.” (Áprily)
DE:
1939. Kedves uraim!
1940. Legyenek szívesek, hölgyeim, írják a következő
mondatokat!1941. Hivatalosan tájékoztatom önöket, hogy anyaghiány miatt még nem készítettük el a megrendelt alkatrészeket.
1942. Drága jó nénikém és nagybátyám!
EGYÉB ESETEK (151–153)
1943. Zrínyi így fejezi ki azt, hogy Delimán beleszeret Kumillába: “Kumilla szép haja megkötözi szívét / Ifiu Delimánnak...”
1944. Növényt ruház föl emberi cselekvéssel Krúdy e sorában: “... a hosszú szárú vadfüvek kitérnek az útjából...”
1945. A tiszta rímek szebbek, ha a rímelő szók különböző szófajúak: “Már a kék égnek/Ra
gyogó lámpásai égnek.” (Csokonai)1946. A halál körülírása Vörösmartynál és Petőfinél: “Alunni fogsz s nem lesznek álmaid...”, “Napfogyatkozás jött szeme világára...”
1947. Már távolról szemünkbe tűnt a kék felirat: Rendőrség.
1948. Az ábra alatt a követke
ző szöveget olvashatjuk: A négyütemű robbanómotor működési vázlata.1949. A másik saroktól már látható az épület jelzése: C épület.
1950. A bejárattól balra a negyedik ajtón ez áll: Főosztályvezető.
1951. Az estélyen megjelent ifjabb (=ifj.) Varga Sámuel is.
1952. Báró Kemény Zsigmond a múlt század második felének egyik legkiemelkedőbb regényírója.
1953. Idősb. (=id.) Tóth Bálint levélben kért tanácsot a vállalati jogásztól, dr. Erdélyi Miklóstól.
1954. A konferenciára az alábbiak jelentkeztek:
Dr. Almási Ferenc
Dr. Békási Pál
Dr. Deák Péter
Dr. Diószegi Teréz
1955. A konferenciára dr. Almási Ferenc, dr. Békási Pál, dr. Deák Péter és dr. Diószegi Teréz jelentkezett.
1956. Örömmel értesítem, hogy a bírálóbizottság pályamunkáját elfogadta, s kiemelkedő tel
jesítményét I. helyezéssel és a vele járó 5000 Ft-tal jutalmazta.Dr. Szabó Sándor
a bizottság titkára